Nyílt levél a Kormány férfi tagjainak
2026. szeptember 8. | 7 |
Szeptember 6-án, vasárnap este körbeöleltük a Parlament épületét azzal a céllal, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának fontosságára. A demonstráción olyan civilek, nők, férfiak és gyerekek vettek részt, akik kiálltak a bántalmazott embertársaik mellett és szerették volna felhívni a figyelmet egy fontos dologra: „Az emberek csak attól kérnek segítséget, akiben bíznak.”
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Miniszter Urak, tisztelt Államtitkár Urak, Tisztelt Képviselő Urak!
Sajnos, az elmúlt években az előző kormány a bizalmat csak rombolta és nagyon sok esetben azokat az állami feladatokat, amelyek valós segítséget jelentenek a bajba jutott nők és gyerekek részére, a civil szervezetek, önfeláldozó magánszemélyek és hétköznapi emberek látták el. Ez odáig vezetett, hogy a bántalmazó férfiak miatt a védtelen nők már nem a rendőrségre menekülnek, nem a bíróságok ítéleteiben bíznak, hanem sokszor egy kis burgerezőtől kérnek segítséget kétségbeesésükben. Szinte minden nap kapok egy segélykérést.
A bántalmazott nőknek és gyerekeknek nem magukért kell kiállniuk. Sőt, én úgy gondolom, hogy nekünk férfiaknak még nagyobb a felelősségünk ebben az ügyben, hiszen mondjuk ki, a bántalmazók többsége férfi. Az isztambuli egyezmény ratifikálásának elutasítása nemcsak önmagában fontos hiányossága a bántalmazások megelőzésének, de egy szimbóluma lett az állam cserbenhagyásának is. A kormányváltás egy új remény lett nagyon sok magyar ember számára, abban bíznak, mostantól az állam is megvédi őket.
Örömmel láttam, hogy a közelmúltban történt társadalmi kiállás után (Spira Eszter és Ordina Ildiko megvédtek egy nőt az őt fojtogató bántalmazótól az utcán), Pósfai Gábor belügyminszter úr nyilvános videóban reagált és ígéretet tett a kapcsolaton belüli erőszakkal kapcsolatos hatósági intézkedések szigorítására. Ez a fajta kommunikáció rendkívül példaértékű és remélem hamarosan lesz gyakorlati eredménye is. A belügyminisztérium szerepe rendkívül fontos a változások elérésében, de nem fog sikerrel járni, ha nem támogatja a többi érintett minisztérium és az Országgyűlés.️
Állampolgárként, férfiként kérem önöket, hogy tegyenek nyilvános nyilatkozatott és kötelezettségvállalást, amiben megerősítik, hogy ratifikálják az isztambuli egyezményt és az abban foglaltakat fontos feladatuknak tartják. (Amennyiben nem így gondolják, kérem azt is őszintén kommunikálják, mert a társadalmi igény egyértelműen az, hogy lássuk az irányt!) Köszönöm az elmúlt időszakban véghez vitt rengeteg építő változást, amit elindítottak és kérem erősítsék meg a bizalmat a mindennap bajban élő emberekben, hogy a jövőben ők is fontosak lesznek!
Kérem most, nemcsak a döntéshozókat, hanem minden férfitársamat arra, hogy ne dőljünk hátra, ha megszületik az egyezmény ratifikálása, hiszen nem elég csak jogszabályi szintén elkezdeni a változást. A társadalom minden szintjén, az óvodáktól, a munkahelyeken keresztül, az utcákon és akár egy burgerezőben is, nekünk férfiaknak, akik nem érintettek közvetlenül, de mégis nekünk kell megvédenünk anyáinkat, lányainkat, testvéreinket, társainkat a mindennapokban. Ne fogadjuk el és határozottan álljunk ki azokkal szemben, akik kezet emelnek egy nőre vagy egy gyermekre.
Ha szigorúbbak lesznek a jogszabályok, felkészültebbek a hatóságok és lesz valós segítségnyújtás állami szinten, működjünk együtt és ne fordítsuk el a fejünket, ha azt látjuk, hogy valakit bántanak! Ratifikáljuk az isztambuli egyezményt, védjük meg a nőket és gyermekeket. Legyen ez most tényleg egy „férfimunka”!
Szilágyi László
egy kis burgerező marketingese,
egy nő fia, egy nő férje, három nő édesapja
